Kárhozottak krónikája

Amszterdam...kicsit másképp...
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 Desert Club - Cornelis & Adrian

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Desert Club - Cornelis & Adrian    Szer. Máj. 02, 2012 5:19 am

Cornelisnek

Csikorgó kerekekkel álltam meg a szórakozóhelytől egy saroknyira, leparkoltam a motoromat, majd lezártam, nehogy valamelyik gyíkarc szemet vessen rá és elvigye, míg én "dolgozom". Nos, nem éppen hivatali melóról volt szó, ugyanis nem rendőrként érkeztem, hanem templomosként, bármennyire is furán hangozhat ez egy halandó számára. Néhány évvel ezelőtt még én magam sem hittem volna, hogy létezik ilyesmi, míg nem egy napon rám nem bukkant Cornelis, akivel azóta is "keserítjük" egymás életét. Sok dologban nem egyezünk meg a szöszivel, és előfordulnak viták is, ha én épp a saját fejem után megyek és nem fogadom meg a tanácsait. Pedig kellene, ő a tapasztaltabb...

Most is egy piszkos ügy miatt érkeztem a klubhoz, egy-két pofátlan vérszívóval kellene leszámolnunk, akik már túl sokat ártottak a szervezetünknek. Jó ideig megfigyelés alatt tartottuk őket, de Corn úgy döntött, ez lesz a megfelelő nap arra, hogy levadásszuk őket. Nekem nem tetszett az ötlet, mert eléggé kihajtottak a munkahelyemen, de ha vadászatról van szó és nekem épp vele kell űznöm a vadat, akkor ő dirigál. Zöldfülűekkel szemben már nem engedek..

Megközelítve a klubot alaposan körülnéztem, még egy cigit is elszívtam a bejáratnál, mindenféle feltűnés nélkül, de kedvenc társamat sehol sem láttam, amitől kis híján szétrobbant az agyam. Utálom, ha valaki késik, főleg akkor, ha nem én vagyok az illető. Elnyomva a cigimet bevettem magam az éjszaka forgatagába, kikerültem a sok cicát és az izomtúltengésben szenvedő kanjaikat, majd a megbeszélt helyen foglaltam helyet, a pultnál. Legnagyobb meglepetésemre a vágott arcú csapos helyett egy csini barna ácsorgott mosolyogva, törölgette az üveg nyakát rendje módja szerint, amitől piszkos fantáziám is beindult, egy pillanat sem kellett hozzá. Kedvesen hajolt előrébb,végezve a dolgát, mire kértem tőle egy sört. Elvileg nem szabadna inni, de fő a feltűnés mentesség. Ha nem alkoholt iszom, minimum azt hiszik, zsaru vagyok, hehe.

Tehát, kértem egy sört, amit gyorsan meg is kaptam, és ehhez párosult a barna társasága is, aki nem igen mozdult volna tőlem távolabb.
- Láttalak már itt egyedül a múlt héten is, te ilyen magányos farkas vagy? - Kérdezte mosolyogva, miközben egy hajtincset a füle mögé söpört.
- Olyasmi - Mosolyogtam rá és alig telt el néhány perc,már meg is feledkeztem a célról, hogy miért is jöttem, elfelejtettem figyelni a bejáratot és arra sem figyeltem, hogy Cornelis megérkezett -e. Nem bizony, helyette veszedelmes flörtölésbe kezdtem a csapos lánnyal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Szer. Máj. 02, 2012 9:22 pm

Adrian

Jó pár napja nem volt lehetőségem levezetni a feszültséget, így most izgatottan vártam a percet, mikor végre újra lekaszabolhatok pár vámpírt. Az évek során, már annyira megszoktam, hogy azon kapom magam olykor; hiányzik. Hiányzik, ahogy megpillantom szemükben a félelmet, mikor meglátják a jelet rajtam, ahogy könyörögnek az életükért, ami felesleges... ahogy kihuny belőlük az élet.
Persze, eleinte furdalt a lelkiismeret, de megtanultam kezelni. Ők se bánják, mikor megölnek valakit, így én sem fogom.
Mivel a mester úgy rendelte el, hogy én pártfogoljam az egyik ifjú papot, muszáj voltam most őt is arra a helyszínre hívni. Pedig legszívesebben egyedül csinálnám. Akkor több élvezet jutna nekem.
Adrian ráadásu lelviselhetetlen. Beképzelt, nagyképű és önfejű. Olykor, csak az használ, ha felpofozom vagy épp porig alázom a szövegemmel. Nem szeretem az ilyen ifjúkat. Hajlamos hülyeségeket csinálni és nem csaj a saját, de mások életét és veszélyeztetni, ahogy a templomosok szövetségének titkát is. Nem derülhet fény arra, hogy mi létezünk, ahogy arra sem, hogy vámpírok léteznek. Ez a törvény, s ezt mind a két fél betartja.
Gyorsan száguldottam végig a főúton cikázva a kocsik között, áthajtva pár piros lámpán, míg el nem értem a megbeszélt helyszínhez. Hangosan csikorgott a kerék az aszfalton, ahogy hirtelen megálltam, majd letámasztottam a motort és megigazítottam a hajam. Adrian motorja már ott állt, de ő nem volt sehol, amiből csak arra tudtam következtetni, hogy már megint nem bírt megülni a seggén és bement a clubba, amíg várt.
Sóhajtva szálltam le a motorról, aztán egyenesen a bejárat felé indultam, ahol már hatalmas tömeg állt. Persze Én, még szép, hogy nem álltam meg. Ismerem a tulajt, ahogy az őrt is, aki most is mosolyogva biccentett, majd utat engedett és ennyi volt. Ennyit kellett tennem azért, hogy bejussak az egyik legjobb clubba.
Azonnal a bárpulthoz indultam, hiszen ismerem Adriant: már rég ott ücsörög és valami ócska szeszt kortyolgat, miközben felméri a felhozatalt. Tipikus pasi, aki másra se tud gondolni, csak a nőkre és persze igazam is lett. Ott bájolgott a pultos lánnyal, mire azonnal elkapott az ideg, de úgy éreztem jobb lenne, ha nem verném meg mindenki szeme láttára. Sokkal jobbat eszeltem ki.
-Te mocskos gazember.- kezdtem bele a megtervezett szövegembe egy hatalmas pofon kíséretében, majd folytattam még az előtt, hogy megszólalhatott volna.
-Képes vagy itt iszogatni és bájologni, miközben én a gyerekkel vagyok otthon és a másodikat hordom a szívem alatt?- vágtam a képébe teljesen felháborodva, majd bevetettem színészi tudásom is, és elmorzsoltam pár könnycseppet.
-Disznó.- mondtam még a végén, közben a "könnyekkel küszködve" képébe öntöttem a sört, végül dühösen eltrappoltam a hátsó kijárat felé. Közben persze, már inkább a röhögéstől törölgettem a könnyem, hiszen a pultoslány olyan képet vágott, mintha maga a sátán ülne vele szemben a pultnál.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Csüt. Máj. 03, 2012 3:02 am

[dohtml]]




BIG LYRICS HERE


I'm the new Sinatra, I can make it anywhere, yeah they love me everywhere




Észre sem vettem, hogy repült az idő annak a kis pultos lánynak a társaságában, aki egyre szimpatikusabbá vált ahhoz, hogy elcsábítsam lakásom lágy ölére egy könnyed , kötöttségektől mentes hancúrozásra. Miközben éppen azt ecsetelte, hogy mennyire odavan a motorokért, mosolyogva kortyoltam a sörömből és végig pillantottam rajta, csak hogy újra gyönyörködhessek az adottságaiban.
- Szépségem, nagy szerencséd van, mivel motorral érkeztem és ha munka után hazavihetlek, akkor garantálom, hogy egy élményben lesz részed. - Rávigyorogtam, ő visszamosolygott és már épp a telefonszámát írta egy poháralátét aljára, mikor váratlanul mellettem termett a pokol asszonya, aki szokásához híven mindig a legrosszabb pillanatokban tud felbukkanni. Most kivételesen rádöbbentem, hogy teljesen elvonta a lány a figyelmem, és bizony, most épp Cornelissel kellene vadásznom, de mielőtt még megszólalhattam volna, ő egyszerűen rám förmedt.
- Mi van? - Értetlenül ráncoltam a homlokomat, először nem esett le, hogy mi a franc van, csak már akkor, mikor gyerekekről kezdett magyarázni és erősen pofon vágott.
- Áúúú...- Megdörgölve az arcomat felpattantam a bárszékről és dühösen pillantottam Cornra.
- Te nem vagy normális... én nem..nem is..- Kezdtem magyarázkodni a pultos csajnak, aki homlokát ráncolva nézegetett engem és rosszallóan csóválta meg a fejét.
- De hát ő nem is...- Visszakapva a fejem Cornelis felé épp elcsíptem még egy mondatát, majd azt követően nyakon öntött a sörömmel.
- Basszus...te őrült tyúk..- Kiabáltam rá és egyből fordultam vissza a pult felé.
- Én nem is.. ez nem...- Esélyem sem volt megmagyarázni, mert a csaj egy pohár vizet öntött az arcomba és hozzám vágta, hogy mekkora tapló vagyok, amiért nős létemre próbáltam befűzni őt. Dühösen léptem távolabb a pulttól, egy előkotort zsebkendővel törölgettem az arcomat, majd a rajtam vigyorgó emberekre pillantottam.
- Nincs jobb dolgotok?- Morogtam rájuk, majd én is a hátsó kijárat felé indultam, dühösen vágtam ki az ajtót, ami becsapódott utánam.
- Elmondanád, mégis mi a francért kellett ezt csinálnod?- Förmedtem rá, miközben elé léptem.
- Látom, rettentő jól szórakozol..- Nagyon mérges voltam, hisz nem elég,hogy késett, még képes volt lealázni mások előtt.
- Utálom ezeket a hülye módszereidet, küldhettél volna egy sms-t ,hogy késel, és akkor nem ülök be. - Néztem rá rosszallóan, és komolyan, megfordult a fejemben, hogy néha gyerekesen viselkedik a korához képest.





TAGGED: Cornelis. nem számoltam, hány szó XD. SONG: 19-2000-Gorillaz és Jay-z empire state of mind. Megjegyzés: ez aljas volt XD. BANNER BY FEDORA AT ATF/SDS. NOTES NOTES NOTES.



THANK YOU FEDORA @ ATF AND SDS


[/dohtml]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Csüt. Máj. 03, 2012 7:23 am



what doesn't kill you

makes you stronger





Oké. A humorom nem épp a legjobb és nem mindenkinek vicces, de én élveztem, és ez a lényeg. A legjobb, ha az ember tud röhögni a saját poénjain, már pedig én legszívesebben ezt tettem volna, mikor megláttam Adrian meglepett ábrázatát. Nem tudta hova tenni a dolgot, de azt hiszem, a második megszólalásomnál, már tudta, miről van szó.
És igen. A színészi alakításom tökéletesre sikeredett, mert a csaj is képen lötykölte egy pohár vízzel, mire az egész club Adrianon kezdett röhögni. Bevallom... tényleg nem volt szép, ahogy elintéztem, de ez volt a második legjobb ötletem. Az első után még dühösebb lenne rám, hiszen úgy terveztem, hogy egyszerűen csak megfogom a fejét és beleverem a pultba. Mindezt, csupán azért, hogy érezze, mennyire szeretem. Az a baj, hogy ez már túl megalázó lett volna.
Odakint könnyesre röhögtem magam, végül ő is megjelent és persze, ahogy vártam, rámförmedt.
-Nem tudom Adrian. Egyszerűen, ez jött. Tudod, amíg nem értem ide, mondjuk körbe nézhettél volna, hogy mégis hány vámpír lehet itt, de te fontosabbnak tartottad, hogy csapd a szelet a pultosnak.- mondtam neki mosolyogva, hiszen ez az egyik legnagyobb hiba. Mielőtt vadásznánk, fel kell mérni a terepet, mert ha túl veszélyes a környék, több vámpír van, mint vadász, akkor nem támadunk.
-Az sms olyan ódivatú. Ez így sokkal jobb volt. Legalább most, már a munkára koncentrálsz, nem a nőcire.- mosolyogtam rá kedvesen, közben élvezettel néztem eltorzult arcát. Nem is tudom, sikerült-e már valaha így felidegesítenem.
-Nemár Adrian. Ne szívd úgy mellre.- néztem rá kicsit komolyabban, hiszen nem lenne jó, ha harc közben még mindig pillelne rám. Vagy az ő, vagy az én életembe kerülne, esetleg mindkettőnkébe.







words: 270
to: Adrian
note: nem lett valami jó Rolling Eyes bocsi Embarassed


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Pént. Máj. 04, 2012 10:07 pm

[dohtml]]




BIG LYRICS HERE


I'm the new Sinatra, I can make it anywhere, yeah they love me everywhere



Cornelisre olyan mérges voltam, mint eddig még soha. Általában én szoktam őt kihozni a sodrából a viselkedésemmel - amit néha valóban túlzásba viszek- de most ő égetett be mindenki előtt, ami alapjáraton nem lenne gond, ha idegen városban lennénk, ahol talán senki nem ismer. Itt azonban biztosan akadt olyan is, aki tudja, hogy ki vagyok. Miután bevágtam az ajtót és elé álltam, dühösen fúrtam szemeimet az övéibe, a pólóm felső része még mindig viztől és sörtől ázott, az arcomról nem is beszélve, amin csak a száraz zsebkendő segített hangyányit.
- Aha..képzeld el, hogy amint beléptem, először felmértem a terepet, egy ideig néztem is az ajtókat, és ami a legfontosabb, RÁD vártam! - csattantam fel mérgesen, mert dühített, hogy neki mindent szabad, nekem semmit.
- Óh, micsoda nagy hibát követtem el, hogy próbáltam elvegyülni a tömegben...szerinted nem lett volna feltűnő, ha bambi szörpöt iszogatok a pult egyik sarkánál és folyamatosan a terepet kémlelem? Azonnal kiszúrtak volna a vérivók, nem olyan hülyék azok..- Morogtam tovább, miközben a hajammal kezdtem babrálni, hogy hátra simítsam a sörös hajtincseket.
- ..most bűzleni fogok..- Jegyeztem meg dühösen, majd ismét szőke mesteremre pillantottam, de vonásaim nem enyhültek meg. Mindig előfordult, hogy rákoppintott valami miatt a fejemre, de valahogy ezzel a mai nappal betelt nálam a pohár. Ki ő, hogy mások előtt állandóan megalázzon. Haragudtam rá, nagyon, és ezt ő is érezte, legalábbis ezt gondoltam a hanglejtéséből.
- Nem érdekelsz, te is épp eleget hibázol, ma is késtél..-jegyeztem meg és egy pillanatra közelebb hajoltam hozzá.
- Egyébként, máshogy is kifejezhetnéd, hogy féltékeny vagy. - Jegyeztem meg egy gúnyosabb mosollyal és ahogy elléptem mellette, még a vállam is hozzá ütődött az övéhez.
- Jössz vagy diskuráljunk még idekint? - Megállva az ajtónál hátra pillantottam rá, nem tudtam lenyugodni, de bíztam abban, hogy a vadászat majd eltereli a figyelmemet. Már csak azt nem tudtam, hogy mégis hol bukkanhatunk rá azokra a vérszívó dögökre, akik eddig is elég jól álcázták magukat.





TAGGED: Cornelis. nem számoltam, hány szó XD. SONG: így jártam anyátokkal XD. Megjegyzés: ez sem lett valami jó :S BANNER BY FEDORA AT ATF/SDS. NOTES NOTES NOTES.



THANK YOU FEDORA @ ATF AND SDS


[/dohtml]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Vas. Máj. 06, 2012 5:44 am



what doesn't kill you

makes you stronger





Nem tetszett a hangnem, ahogy velem beszélt, ugyanis, bár ez tényleg nem volt egy szép dolog, mégis fölötte álló vagyok. Ő, csak egy kis kezdő hozzám képest és, ha a kort nem is, legalább a tudásom és a tapasztalatom miatt tisztelnie kellene. Nem szeretem, mikor valaki nem tudja, hol a helye és Adrian mindig is ilyen volt.
-Gondolom, majd' belehaltál a várakozásba. Biztos elvettem vagy tíz évet az életedből.- vigyorogtam rá gúnyosan, közben figyeltem tovább, ahogy puffog. Mintha olyan nagy dolog lett volna most ez az egész. Ez az ő baja. Túlságosan érdekli, mit gondolnak róla mások.
-Nem az volt a baj, hogy nem a terepet kémleled és nem egyedül iszogatsz a pultnál, hanem az, hogy a farkad már-már égnek állt, annyira nem koncentráltál másra, csak a pultos dekoltázsára.- tettem csípőre mindkét kezem és úgy fúrtam tekintetem íriszeibe. Más helyzetben tennék rá, mit művel a csajjal, de mikor tudja jól, hogy vadászni jövünk és valószínűleg vámpír is van a közelünkben, kiborít, hogy ahelyett, hogy figyelne, inkább csajozik.
-Mindig bűzlesz.- morogtam magam elé dühösen, közben átnéztem a zsebeim, hogy meg van-e mindenem.
-Más dolog, ha én hibázok és más dolog, ha te. Mellesleg, ha ennyire érdekel, azért késtem, mert az egyik ilyen töketlen kezdő, mint te, meglőtt.- vágtam a képébe az okát a késésemnek, közben sóhajtottam egyet és megdörzsöltem az orrnyergem. Egyáltalán nem élveztem már ezt a vitát, pedig az elején még tetszett. Most azonban már ott tartunk, hogy számon kér, amiért késtem. Mégis ki ő???
-Én? Féltékeny? Rád?- vágtam amolyan "teljesen elment az eszed?" képet, majd szemet forgattam, ahogy elment mellettem és persze meglökött a vállával.
-Túl sokat képzelsz magadról Adrian.- sóhajtottam végül megint, majd megfordultam és én is elindultam utána.
-Diskurál a hóhér. Inkább megyek és körbenézek a sikátorban.- fordultam hirtelen balra és már meg is indultam a sötét sikátor felé, ahova a club hátsó bejáratától vezetett az út.
-Menj vissza csajozni. Egyedül is megoldom.- szóltam még hátra dühösen a vállam fölött és trappoltam is tovább. Ezek után engem nem igazán érdekel, mit fog csinálni Adrian. A lényeg, hogy ne legyen a közelemben.







words:
to: Adrian
note:


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Vas. Máj. 06, 2012 6:44 am

[dohtml]]




BIG LYRICS HERE


I'm the new Sinatra, I can make it anywhere, yeah they love me everywhere



Enyhén szólva is meglepett, mennyire nyíltan sértegetett, korábban eddig sosem fajult el a helyzet. Igaz, mindig voltak csipkelődések, főként amiatt, mert valóban szemtelen voltam sok szituációban, de azok mégis inkább tűntek vicces piszkálódásnak, mint ez. Most én is dühös voltam rá, s úgy tűnt, hogy ő is kezdett bepöccenni, amiért hozzá vágtam, hogy mégis mi a bajom. Szavaira felvontam a szemöldökömet, elég szabad szájúnak tűnt, hogy a zászlómról beszéljen és ami azt illeti, keményen leosztott, mint mikor a rossz gyereket szokták fegyelmezni az óvodában. Nem esett jól, sőt, mondhatnám, hogy baromi szcr volt végig hallgatnom őt.
- Hé, mi az, hogy mindig bűzlök?- Kérdeztem összeráncolt homlokkal, mert ez azért már sértegetés volt a javából, olyasmi, ami engem is igazán felbosszantott. Azonban, mielőtt még visszaszólhattam volna, közölte, hogy mégis miért késett. Nem tudtam, eszembe sem jutott volna, hogy baleset miatt késett volna, ha tudom, akkor biztosan figyelmesebb vagyok vele.
- Miért nem mondtad?...Jól vagy?- Kérdeztem rá sokkal visszafogottabb stílusban, de nem úgy tűnt, mint aki szeretne beszámolni az eseményekről, sőt, tovább folytatta az "én vagyok a mestered , ezt jól jegyezd meg" stílust, mire csak pislogni tudtam. Bántott, főként, hogy egy nő így viselkedik velem, de mivel ő volt a rangidős, kénytelen voltam ezt a békát benyelni. Azt viszont már nem hagytam, hogy egyedül hősködjön.
- Hogy is ne, hogy ha kipurcansz, még rám fogják, hogy nem voltam melletted? Felejtsd el, ez a kettőnk bulija. - Lépkedtem utána és gyorsan be is értem őt. Hamarosan visszaértünk a sötét, fényektől izzó, füstös discoba, azonnal körbe pásztáztam a helyet és oldalba böktem Cornelist, majd fejemmel az egyik kijárat felé biccentettem, ahol egy sötét alak lépett ki az utcára.
- Ő az...ezer százalék. Menjek hátulról? - Tettem fel a kérdést és próbáltam a feladatra koncentrálni, annak ellenére, hogy ma mélyen megbántott Cornelis.





TAGGED: Cornelis. nem számoltam, hány szó XD. SONG: -Megjegyzés: - BANNER BY FEDORA AT ATF/SDS. NOTES NOTES NOTES.



THANK YOU FEDORA @ ATF AND SDS


[/dohtml]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Vas. Máj. 06, 2012 7:47 am



what doesn't kill you

makes you stronger





Nem gondoltam volna, hogy az egyetlen, ami megmarad benne a mondandómból, az majd a "mindig bűzlesz" lesz, de úgy tűnt, mégis ez bántotta a legjobban. Talán épp azért, mert ez nem volt igaz, csupán csipkelődésnek szántam, hátha sikerül kicsit elviccelni a hangulatot és véget vetni ennek az idióta veszekedésnek.
-Nem bűzlesz. Ne aggódj.- forgattam szemet, és már-már el is röhögtem magam, de végül visszafogtam a kitörni szándékozó nevetést. Helyette inkább azon lepődtem meg épp, hogy hirtelen eltűnt a düh, és az aggódás vette át a helyét, mikor elkottyantottam, hogy apró hiba csúszott az edzésbe délután.
-Jól vagyok, nem vészes.- sóhajtottam egyet, végül elindultam, de persze ő a világért se ment volna egyedül. Inkább makacskodott és velem jött, bár titokban örültem ennek, mert nem éppen mondtam igazat, mikor azt mondtam "nem vészes". Igenis vészes, sőt. Nem ártana pihennem és hagyni, hogy gyógyuljon a seb, de ezt persze a világért se vallanám be. Így azonban, legalább az biztos, hogy nem fogok meghalni, mert Adrian ott lesz.
-Akkor ne magyarázz, gyere.- szóltam hátra mosolyogva, miközben beléptem a club ajtaján. Nem telt el tíz perc, már fel is tűnt egy gyanús alak az ajtónál, amit Adrian jelzett is, hogy észre vett. Remek. Tényleg nem olyan hülye, mint egy kezdő, be kell vallanom, de természetesen, csak magamnak. Neki semmiképp sem mondanám soha, hogy jól csinált valamit.
-Menj. Én követem.- bólintottam Adriannak és amint becsukódott az alak mögött az ajtó, elindultam utána. Persze tartottam a távolságot, hogy ne legyen feltűnő, hogy követem, de nem is akartam szem elől veszteni.







words:
to: Adrian
note:


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Csüt. Máj. 10, 2012 8:47 am

[dohtml]]




BIG LYRICS HERE


I'm the new Sinatra, I can make it anywhere, yeah they love me everywhere




Komolyan, kicsit összeráncolt szemöldökkel pillantottam rá, hogy elérjem, vissza szívja azt, amit rólam és a bűzökről állított, túlságosan is hiú voltam ahhoz, hogy még ilyesmivel is sértegessen. Ahogy elnéztem az arcát, nem tudtam eldönteni, hogy gúnyolódik, vagy szimplán csak mosolyog, kavargott néhány gondolat a fejemben és még pár dolgot szívesen kitálaltam volna, ha nem említi meg azt, hogy megsérült. Lehet, hogy meglepő, de valóban aggódtam érte, egyrészt azért, mert a mesterem és évek óta együtt vadászunk, másrészt azért, mert egy furcsa oknál fogva kötődtem hozzá, és ha nem is voltam vele soha kedves és nem is éreztettem, hogy már pedig fontos lenne, az biztos, hogy ha valaki veszélyeztette volna az életét , kiálltam volna érte.
- Jól van, nagyon helyes, sérülten egyébként sem lehet vadászni, ezt pontosan te tanítottad nekem! - Hívtam fel erre a figyelmét, próbáltam vonásaiból kivenni, hogy hazudik-e, de elég őszintének tűnt, ezért úgy gondoltam, hogy valóban csak egy karcolásról lehet szó, ő pedig tudja, hogy mit és mennyit bír ezen az éjszakán. Szerencsére sikerült lehiggadnom kellően ahhoz, hogy tiszta fejjel tudjak gondolkodni, és követni őt, s úgy tűnt, hogy ő is lecsillapodott.
- Jól van, megyek és hátulról kerülök, próbáld sarokba szorítani valahogy és vigyázz magadra. - Mondtam ezt én, mintha nem tudnám, hogy Corn ezerszer jobb vadász, mint én. Meg sem fordult a fejemben, hogy talán a sérülése miatt észre veheti őt a vámpír, hisz ilyesmire nem is gondoltam. Míg ő elindult és követte a tagot, addig én a hátsó ajtón surrantam ki, körbepillantottam, majd lemásztam az egyik tűzlétrán, a közelben még egy macska is felvinnyogott*
- A frászt hozod rám te dög..- *motyogtam neki halkan, majd nesztelenül lépkedtem egy sikátor felé, az épület mentén, és meglapultam a falnál, mikor feltűnt a tag. Reméltem, hogy Corn is hamarosan megjelenik, és magára vonja a vámpír figyelmét, hogy én hátulról támadhassak.





TAGGED: Cornelis. nem számoltam, hány szó XD. SONG: -Megjegyzés: - BANNER BY FEDORA AT ATF/SDS. NOTES NOTES NOTES.



THANK YOU FEDORA @ ATF AND SDS


[/dohtml]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Kedd. Máj. 15, 2012 5:05 am



what doesn't kill you

makes you stronger





Nem szívesen mondtam el Adriannak, hogy megsérültem, mert tudtam, hogy azonnal elkezd okoskodni. Vagyis... csak azt mondja, amit én tanítottam neki, de lényegtelen. Rá vonatkoznak ezek a szabályok, mert, ha baja esne, engem vennének elő, hiszen még én pátyolgatom. Ha nekem esik bajom, az más tészta. Ahoz senkinek semmi köze.
-Így van, de nem vészes a sérülés. Nem kell aggódnod.- vigyorodtam el, majd bólintottam a kis rögtönzött tervre és azonnal elindultam a tag után. Lazán sétáltam végig, mintha valakit keresnék, úgy nézegettem ide-oda, persze a férfit nem vesztettem szem elől. Közben már a zsebemet és az övemet tapogattam, hogy biztos legyek benne, kéznél van a tőröm és a stukkerem is. Mindkettő megmentette már az életem számtalanszor, így nincs is olyan alkalom, hogy ne lenne nálam.
A férfi kisétált hátra, én pedig vártam egy kicsit, mielőtt kimentem volna utána, hogy még véletlenül se tűnjön fel neki. Sőt. Cigivel a kezemben battyogtam ki, majd az ajtó előtt meggyújtottam és elő vettem a telefonom. Itt jött egy kisebb színészi alakítás, mert szuperül eldiskuráltam magammal úgy, mintha telefonálnék, közben fél szemmel a vámpírt figyeltem. Ekkor, már biztos voltam benne. Még a szaga is olyan volt, mint egy gyilkosé. Azt hiszem, az előző áldozata vérének a szagát érezhettem rajta, bár ott hátul a szeméttárolók és a mocsok között nem voltam biztos benne.
Körbe pillantottam, Adriant kerestem tekintetemmel, majd letettem a telefont, elbúcsúztam magamtól és hátra nyúltam az övemhez, ahol a tőr lapult. Csak ekkor tűnt fel, hogy a férfi már nincs sehol, majd egy pillanattal később valaki -azt hiszem a vámpír- belemarkolt a hajamba és egyenest a falba verte a fejem. Meg kell hagyni, nem volt kellemes és pár pillanatig még szédelegtem is, de a következő pillanatban, mikor ütni készült, ügyesen kitértem és kihúztam a tőrt a helyéről.
-Nem szép megütni egy nőt.- sziszegtem dühösen a vámpírnak, aztán többszöri kísérletet tettem arra, hogy esetleg megsebesítsem, de a rohadék ügyesen mozgott.
-Vadász vagy, nem nő.- röhögött a pasas, amitől csak még jobban begurultam és párszor sikerült is belerúgnom. Ezen kívül azonban, nem sokat tudtam csinálni, mert hamarosan egy ütésnek köszönhetően a szemközti falnak vágódtam. Ekkor már biztos voltam benne, hogy sikerült egy elég idős tagot kifognunk, amiből még akár baj is lehet.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Kedd. Máj. 22, 2012 12:07 am

[dohtml]]




BIG LYRICS HERE


I'm the new Sinatra, I can make it anywhere, yeah they love me everywhere




Ő volt a főnök, én csak a másod íjász, ha lehet ezt így fogalmazni. Amit Cornelis mondott, nekem azt kellett tennem, hisz ő volt a tapasztaltabb vadász, a mesterem, aki már jó pár éve oktatott engem,s lekopoghatom, eddig egyszer sem keveredtünk olyan pácba, amiből ne tudtunk volna élve kikeveredni. Nem is akartam beleavatkozni a dolgába, úgyis csak leteremtett volna, egyébként meg jól ismertem, s tudtam, hogy jól végzi a dolgát. Mivel azt mondta, semmi baja sincs, ezért nem is aggódtam érte annyira. Ő elindult , követve a vámpírt, én meg kénytelen voltam a hátsó ajtón távozni, és megkerülve az épületet, várakozni. Először rá akartam gyújtani egy cigarettára, de aztán eszembe jutott az, hogy a vámpír könnyen kiszúrná a füstöt és akkor dugába dőlne a terv, már nem tudnék váratlanul támadni. Éppen ezért csöndben meglapultam az épület mögött, alig-alig hajoltam ki, hogy láthassam, mi történik. Ajkaimra egy mosoly húzódott, mikor láttam Cornelis művészi alakítását, már-már felmerült bennem a gondolat, hogy miért is nem színésznő lett belőle. Aztán, hirtelen, mikor a vámpír a falhoz vágta, megijedtem. ~ B>ssza meg~ Mormoltam magamban, ki akartam ugrani, hogy segítsek, de úgy tűnt , hogy Corn egész jól bírja, mivel ő is azonnal támadó pozíciót vett fel. Ez miatt még nem fedtem fel a kilétemet, hisz vámpír vadászat során mindig a meglepetés erejét alkalmaztuk, csak épp mindig más volt a csalétek, jelen esetben Ő. Ujjaim a tőröm markolatára csúsztak, és a megfelelő pillanatra vártam, közben szurkoltam, hogy Corn a földre teperje a dögöt, de ez sajnos nem jött össze, mert a látványos rúgás technikák ellenére úgy tűnt, hogy mesterem húzta a rövidebbet, a vámpír nagyon erősnek tűnt. Nem vártam tovább, kiugrottam a fal mögül, hogy magamra tereljem a figyelmét és Cornelisnek legyen ideje felocsúdni a falhoz csapástól.
- Na mi van, csak ennyit tudsz te vén aszalt szilva?- Bunkóztam a taggal, mert miért is ne? Igaz, Cornelis mindig mondta, hogy sose becsüljem le az ellenfelemet és ne legyek tahó, de annyira felbosszantott, hogy úgy döntöttem, ezzel a módszerrel vonom magamra a figyelmét.
- Közelebb jöhetnél, szívesen megborotválnálak. - Egy mosolyt villantottam a vámpír felé, miközben megcsillogtattam előtte a tőrömet. Mikor megvillantak a szemei, éreztem, hogy én leszek a következő célpont, gyors mozdulattal termett előttem és szinte azonnal felém ütött, de ugyanebben a pillanatban én is suhintottam a tőrömmel. Pechemre csak a mellkasát vágtam át a nyaka helyett, az ő ütése azonban telibe talált, mert arccal a falnak csapódtam.
- Az ingem..ezért most búcsúzz el nyamvadt vadász. - Vicsorogta felém, miközben feltápászkodtam a földről, s kezemmel letöröltem a vért az arcomról, de ebben a pillanatban már ott volt előttem, kezeivel megragadott és erővel a falba verte a fejemet, majd oda is szorított. Egy pillanatra elsötétült minden, de igazán koncentráltam arra, hogy kitisztuljon a kép, csak hát ,sajnos nem Cornelis szép vonásait láttam magam előtt, hanem a dög vámpír vicsorgását, aki élvezte, hogy sokkal erősebb nálam. Tudtam jól, hogy sikerült magamra vonnom a figyelmét, ez most jó lehetőség volt arra, hogy Cornelis hátulról támadjon.
- Szánalmas vagy. - Vigyorogtam még így is a vámpír képébe, aki ekkor dühében a vállamba vágta saját tőrömet, és arra készült, hogy letépje fejemet a helyéről. Abban a pillanatban úgy gondoltam, nem ártana még több leckét vennem Cornytól...





TAGGED: Cornelis. nem számoltam, hány szó XD. SONG: -Megjegyzés: - BANNER BY FEDORA AT ATF/SDS. NOTES NOTES NOTES.



THANK YOU FEDORA @ ATF AND SDS


[/dohtml]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Csüt. Máj. 24, 2012 6:23 am



what doesn't kill you

makes you stronger





Miközben próbáltam életben maradni, folyamatosan azt lestem, vajon hol lehet Adrian? Már az is eszembe jutott, hogy talán megint leragadt valami nőcskével, engem pedig itt hagyott a sz*rban egyedül, de amint ezt végig gondoltam -a fal tövében fekve-, megjelent és magára terelte a figyelmet.
Épp jókör jelent meg, ugyanis éreztem, hogy a varratom, amit nem rég szereztem szét szakadt, és újra csordogálni kezdett a vér belőle. Míg ő szóval tartotta a vámpírt, letéptem egy darabot a pólómból és azzal törölgettem az oldalam, remélve, hogy majd alább hagy és nem fogok itt elvérezni ebben a mocskos sikátorban. A vámpír, minden bizonnyal érezhette, hogy vérzek, mert egy pillanatra vigyorogva rám nézett. Valahogy azt sugallta tekintete, hogy nem kell aggódnom, hamarosan visszatér hozzám, közben Adrian húzott egy szép csíkot tőrével a mellkasára. Már épp örültem volna, hogy talán most fölénybe kerül és kinyírja a dögöt, de ő is a falnál kötött ki. Biztos voltam benne, hogy, ha nem segítek neki, vége lesz, ahogy aztán nekem is.
Nagyokat sóhajtottam és eldobtam a véres rongydarabot, majd próbáltam minél halkabban felállni. Egy pillanatra lehunytam szemem és erőt gyűjtöttem, kezem pedig, már a tőröm markolatán pihent, végül, mikor a vámpír belevágta Adrian vállába a tőrt, dühösen felpillantottam és azonnal mögötte termettem.
-Búcsúzz el.- vágtam a hóna alá a kést, majd löktem rajta még egyet, így a tőr szépen átdöfte a szívét, a vámpír pedig elképedve esett össze. Pillanatokkal később már, csak egy holttest feküdt ott, ami lassan szürkévé változott, ahogy leállt a vérkeringése.
-Jól vagy?- pillantottam Adrianra, majd odaléptem hozzá és óvatosan megnéztem a sebét.
-Kihúzom.- fogtam meg a kés markolatát és, hogy minél kisebb fájdalmat okozzak, gyorsan kirántottam a tőrt. Amint kihúztam, ledobtam a földre és a kezem sebre szorítottam, majd homlok ráncolva Adrian arcára pillantottam.
-Ne haragudj. Legközelebb sérülten nem jövök vadászni.- mondtam sajnálkozva, hiszen most azért sérült meg, mert én a földön fetrengtem. Ha már előbb felállok, akkor minden bizonnyal a vámpír nem tudta volna leszúrni, így azonban szerzett egy csúnya sérülést nekem köszönhetően.
-De azért jó voltál.- mosolyodtam el gyengéden, mert tényleg le a kalappal előtte. Ügyesen harcolt, még akkor is, ha főleg, csak a szavaival tette. Bár sosem szerettem, ha ezt csinálta, mégis rá kellett jönnöm, hogy neki ilyen a stílusa, ő így harcol.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Csüt. Máj. 24, 2012 9:44 am

[dohtml]]




BIG LYRICS HERE


I'm the new Sinatra, I can make it anywhere, yeah they love me everywhere




Nagyon fájt, mikor a vámpír a vállamba vágta a tőrt, de tűrtem a fájdalmat összeszorított fogakkal, s bár a rosszullét kerülgetett, belevigyorogtam a képébe. Sajnos, azt nem láttam, hogy Cornelis éppen hol van, vagy mit csinál, mert nem igazán tudtam koncentrálni, de mikor megláttam a vámpír torzuló arcát és feltűnt mögötte Corny, megkönnyebbültem . Ahogy a vámpír eldőlt, én is megcsúsztam kicsit, hisz már nem tartott, de a tőr szerencsére a falhoz szegezett. A fájdalmak ellenére Cornelisre mosolyogtam.
- Mi tartott ennyi ideig?- Cukkoltam őt egy vigyorral, majd pislogtam párat, ugyanis a fejemet is sikerült jól belevernie ennek a dögnek a falba ahhoz, hogy kissé homályos legyen a kép.
- Most, hogy látlak, már jól. - Mosolyogtam rá ismét, érdekes, ilyen helyzetekben mindig előjött belőlem az udvarlós énem XD. Azonban, mikor megmarkolta a tőr végét, majd kirántotta a vállamból, felordítottam, ugyanis az már egyáltalán nem volt kellemes érzés.
- Basszus, ez fájt..- Nyöszörögve érintettem meg a vállát és egy pillanatra rátámaszkodtam, míg visszanyertem az egyensúlyomat.
- Micsoda?- Pislogtam rá értetlenül, aztán, ahogy jobban szemügyre vettem, láttam, hogy vérzik az oldala.
- Te...te vérzel...- Máris úgy éreztem, hogy nekem kellene rajta segítenem, ezért összeszedve magamat elengedtem a vállát, hogy ne nehezedjek rá, majd átkaroltam a derekát, hogy én segítsek neki.
- Köszi, de azért van mit tanulnom. - Vigyorogtam, majd szisszenve megindultam mellette.
- Jól vagy? Erre innunk kell valamit , de remélem, nem öntöd a fejemre...- Rámosolyogtam.
- Előtte viszont nem ártana egy foltozás egyikünknek sem. - Jegyeztem meg mosoyogva.





TAGGED: Cornelis. nem számoltam, hány szó XD. SONG: -Megjegyzés: - BANNER BY FEDORA AT ATF/SDS. NOTES NOTES NOTES.



THANK YOU FEDORA @ ATF AND SDS


[/dohtml]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Szomb. Máj. 26, 2012 9:30 pm



what doesn't kill you

makes you stronger





Miután, végre sikerült leszednem azt a dögöt Adrianról, neki még volt kedve viccelődni, hogy mi tartott eddig. Vigyorát én egy lesújtó pillantással jutalmaztam, amiért még ilyen helyzetekben is képtelen komoly lenni, majd a késkirántás után, már az én arcomra is varázsolódott egy elégedett mosoly.
-Dolgom volt és ne lányoskodj Adrian.- vigyorogtam a képébe, majd miután leesett neki, hogy vajon miért késlekedtem, aggodalmasan nézegette a vérfoltot a felsőmön.
-Vérzik. Igen. Ahogy minden más seb szokott.- csóváltam a fejem vigyorogva, közben fel se tűnt, hogy már nem én segítettem szinte neki, hanem ő nekem. Átkarolta a derekam, ami egyéb helyzetben zavart volna, de most nagy segítség volt abban, hogy biztosan álljak a lábamon.
-Jó pap, holtig tanul.- suttogtam kuncogva, de a kuncogás vége nálam is egy szisszenés lett, majd kezem az oldalamra nyomtam és sóhajtottam egyet.
-Jól, persze. De az ivást tegyük a foltozás utánra.- totyogtam mellette úgy, mint egy félholt. Vagyis... hát az is vagyok.
Adrianra pillantottam és a vigyorgó ábrázatát látva, nem tudtam megállni, hogy ne kérdezzek meg tőle valamit...
-Mi a frásznak örülsz ennyire Polke?- vigyorogtam én is.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Polke
Hunter
Hunter


Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 21
Join date Join date : 2012. Apr. 26.

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Szomb. Máj. 26, 2012 9:48 pm

[dohtml]]




BIG LYRICS HERE


I'm the new Sinatra, I can make it anywhere, yeah they love me everywhere




- Cöhh..boszorka - Jegyeztem meg vigyorogva azon szavaira, hogy ne lányoskodjak. Egyáltalán nem bántásból szóltam vissza, inkább tetszett a helyzet és csak csipkelődésként használtam ezt a szót, mint sok másfélét néha napján.
- Értékelem a megjegyzéseid, na gyere . - Ebben a helyzetben nem vettem magamra azt, hogy okító jellegű megjegyzéseket tett, hisz ez is Cornelis része volt, hozzá tartozott. Ugyan az én vállam is vérzett és a fejem is hasogatott, neki sokkal rosszabb helyen volt a sérülése, legalábbis a vérfolt alapján, és nem szívesen néztem volna végig, ahogy összerogy, elájul vagy bármi komolyabb baja történik mellettem. Bár sosem szerettem kimutatni az érzéseimet, az aggódás jelei, még ha halványan is, megfigyelhetőek voltak rajtam, s én magam észre sem vettem ezeket. Szemtelenkedő stílusom mintha otthon felejtettem volna, úgy segítettem neki.
- Ez így van, de a mi időnk még nem jött el. - Feleltem szavaira, majd lassan kiértünk a sikátorból is.
- Pech, hogy mindketten motorral kérkeztünk...- Jegyeztem meg elhúzott szájjal, miközben ő felszisszent a fájdalomtól. Minél előbb el akartam juttatni egy orvoshoz, ahhoz azonban autóra volt szükségünk.
- Jó, majd iszunk utána . - Rámosolyogtam, a kérdése kicsit meglepett , és hirtelen nem is tudtam, mit válaszoljak rá. Azt nem mondhattam, hogy örülök annak, hogy megmentett és annak is hogy neki sincs baja, a végén még azt hinné, hogy..
- Csak annak örülök, hogy most nem tudsz leverni - Kacsintottam rá, majd körbepillantottam az utcán és megláttam egy régi típusú BMW-t az utca szélén.
- Ma kocsikázni fogunk. - Mondtam határozottan, eltámogattam őt a járműig, körbepillantottam, nem láttam sehol senkit, ezért Cornyt az autónak támasztottam.
- Tudsz állni?- Bíztam benne, hogy igen, s ha jelzett, akkor ügyes mozdulatokkal feltörtem az autót. Korábban, mielőtt még rendőr lettem volna, elég sok ilyen balhét követtem el az árvaházi éveim alatt, és szerencsére, mindegyiket bűntetlenül megúsztam. Az autó kinyílt, szóval mondhatni, lehetőségünk nyílt arra, hogy kényelmesen jussunk el a bázisra.
- Besegítselek a kocsiba, vagy egyedül is menni fog?- Rávigyorogtam, miközben egyik kezem a derekára csúszott, másikkal az autót támasztottam a feje mellett.




TAGGED: Cornelis. nem számoltam, hány szó XD. SONG: -Megjegyzés: - BANNER BY FEDORA AT ATF/SDS. NOTES NOTES NOTES.



THANK YOU FEDORA @ ATF AND SDS


[/dohtml]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cornelis Loewenhoe
Hunter
Hunter


Faj Faj : Vadász
Hozzászólások száma Hozzászólások száma : 49
Join date Join date : 2012. Apr. 26.
Age Age : 86
Tartózkodási hely Tartózkodási hely : Rémálmaidban

TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Hétf. Máj. 28, 2012 12:13 am



what doesn't kill you

makes you stronger





Nem szeretem, amikor más segítségére vagyok szorulva. Egyáltalán, nem szeretek gyengének tűnni, főleg nem az előtt, akinek a mestere vagyok. Nekem sérthetetlennek és erősnek kellene lennem minden pillanatban, mégis most, ha még nem is örülök neki, szükségem van Adrianra a sérülésem miatt. Pedig szerettem volna, ha örökre úgy maradok meg előtte, mint valami isten, akinek soha, semmi baja nem eshet.
-Nem vagyok boszorka. Nincs vas orrom, se bibircsókom.- vigyorogtam én is, közben átkaroltam Adrian nyakát és próbáltam a segítségével úgy sétálni, hogy azt sétálásnak lehessen nevezni csúszás-mászás helyett.
-Haza tudok motorozni Adrian. Ott majd találkozunk.- engedtem el és próbáltam össze szedni minden erőmet, hogy megálljak normálisan a lábamon, ami úgy, ahogy sikerült is.
-Most is le tudnálak verni, ha nagyon akarnálak. Más kérdés, hogy nem tenném.- vontam vállat, közben nagyokat sóhajtottam, hátha a szédülés, ami a vérveszteségnek volt köszönhető, elmúlik.
-Rendben. Kocsikázzunk.- sóhajtottam beletörődve, mikor eltaszigált egy kocsiig és az oldalának dőltött.
-Tudok állni, láthatod.- morogtam, mert egyáltalán nem tetszett, hogy a motoromat ott kell hagyni. Életem szerelme az a motor és most muszáj vagyok elárulni szegényt.
-Milyen kis ügyes vagy.- motyogtam, miközben ide-oda nézelődtem, nem-e látja valaki mit ügyködünk, karjaim pedig összefontam melleim előtt.
-Azt hiszem, nem tudok egyedül beülni. Igazán segíthetnél.- vigyorogtam rá, ahogy feltette azt az idióta kérdését, majd ellőktem a kezét, amin a fejem mellett támaszkodott, megkerültem a kocsit és beültem az anyósülésre. Amint leültem végre, fejem hátra dőltöttem a háttámlára, lehunytam szemeimet és próbáltam kicsit össze szedni magam.







Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Desert Club - Cornelis & Adrian    Today at 9:24 pm

Vissza az elejére Go down
 
Desert Club - Cornelis & Adrian
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Twister Biliárd és Póker Club
» Reflections - night club [21+]
» Shine Party Club
» North Pole Club

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Kárhozottak krónikája :: Amsterdam - The city of parties, lights and drugs :: Belváros :: Szórakozóhelyek-
Ugrás: